Az Epstein-Barr vírus

Az Epstein-Barr vírus elnevezés legtöbbek számára a fiatalkori megbetegedés, a mononukleózis (csókbetegség) miatt lehet ismerős. Sokunk könnyedén, mások megszenvedve, akár elveszítve mandulájukat vészelték át az aktív fertőzés időszakát.

Évekkel ezelőtt olvasni, találkozni lehetett olyan cikkekkel, amelyben kutatók azt taglalták, hogy több daganatos megbetegedés hátterében is az EBV látens jelenléte állhat. Itt az ideje, hogy megismerkedjünk mélyebben az Epstein-Barr vírussal, amely sokszor direkt tünetek nélkül követi mindennapjainkat, és közben a krónikus fáradtságtól kezdve a pajzsmirigy megbetegedéseinkért is felelőssé tehető.

Köztudott, hogy például a herpes simplex vírus is egy életen keresztül végigkísérheti sorsunkat. Ahogy lemerül az immunrendszerünk, akár stressz hatására, vagy amikor a nők menzesz előtt állnak: előbukkan a bőrhiba, éppen herpesz formájában (a pattanásokat más fertőzések is okozhatják, ezekről a későbbiekben értekezek). Az EBV is a herpeszek családjába tartozik, és szintén hosszú éveken keresztül vernek telepet az adott ember szervezetében. Az EBV nem egy ritka fertőzés, elsősorban nyál útján terjed, de többi testfolyadékkal is átjuthat szervezetünkbe, fejlődő és fejlett országokban egyaránt nagy százalékban előfordul.

A legtöbb ember körülbelül két-négy hét után kezdi jobban érezni magát az EBV fertőzés, pontosabban a mononukleózis után. Tünetei: torokkaparás- vagy gyulladás, fáradtság, kimerültség, láz, fejfájás, kiütések. A fáradtság hosszabb ideig, akár hetekig is elhúzódhat, Amikor az adott személy kezdi jobban érezni magát, akkor is vírust hordozhat, és továbbadhatja, sőt, a tünetek is visszatérhetnek.

Így kialakulhat a krónikusan aktív Epstein-Barr vírus (CAEBV), amely rendkívül megterheli a szervezetet, hiszen a limfocitákat állandó munkára sarkallja, több hónapon keresztül. Ez a folyamat összeköthető a krónikus fáradtság szindrómával is.

Kulcsfogalom a virus latency, vagyis a vírus látens állapota, és az ebből adódó problematikák. 

Egy fontos közös tulajdonságuk a herpesz vírusoknak, hogy látensek maradhatnak a gazdasejtekben  és bármikor aktiválódhatnak ha megfelelő a kontextus .(www.merckmanuals.com)

A daganatos betegségekkel (Burkitt-limfóma, Hodgkin-kór, Krónikus limfocitás leukémia, orr-garat-karcinóma, orr- és torokdaganat) való összekapcsolás már évtizedekkel ezelőtt megtörtént, de újabb megközelítések új eredményekkel is szolgáltak. 

A civilizációnkat megbélyegző autoimmun megbetegedések kerültek a vizsgálatok középpontjába a vírusok szemüvegén keresztül.

Az EBV képes lehet olyan fehérjéket termelni (EBNA2), amely  számos génünkkel kapcsolatot is teremthet. Befolyásolhatják az immunrendszerünket: akár beindíthatják vagy leállíthatják géneket. Ez az állítás az antitesteket termelő B-sejtekre is vonatkozik. (Harley: 201

A tanulmány az humán genomot befolyásoló tényezőket is említi: a nem kielégítő étrendet, környezeti szennyezést, és a vírusos és bakteriális fertőzéseket. A következő betegségeket hozzák összefüggésbe a szerzők az EBV-vel:

• Szisztémás lupus erythematosus (SLE)
• Sclerosis multiplex (MS)
  Reumatoid artritisz (RA)
• Juvenilis idiopátiás artritisz (JIA)
• Gyulladásos bélbetegség (IBD), Crohn, fekélyes vastagbélgyulladás
• Cöliákia
• 1-es típusú cukorbetegség

John B. Harley et al, Transcription factors operate across disease loci, with EBNA2 implicated in autoimmunity, Nature Genetics (2018). DOI: 10.1038/s41588-018-0102-3

Egyéb tünetek, tünetcsoportok, amelyek összefügghetnek vírusfertőzéssel:

• Pajzsmirigy rendellenességek: Hashimito, Graves-Basedow, daganat, göb, ciszta
• Nógyógyászati problémák, fájdalmas menstruáció
• Kiütések, krónikus bőrgyulladások
• Fájdalom
• Fáradtság
• Depresszió
• Csökkenő gyomorsav
• Puffadás
• Obstipáció
• Ételérzékenység különböző formái
• Súlygyarapodás
• Ködös gondolkodás
• Emelkedett májenzimek
• Memóriazavar
• Hajhullás
• Álmatlanság
• Töredező körmök
• Izomgyengeség
• Szívdobogás
• Fibromyalgia
  
• Szédülés
• Fülzúgás
• Kéz-láb bizsergés vagy remegés